A sikeresen emészthetetlen internetes hírek lelőhelyeinek jóvoltából volt alkalmam találkozni Szandika virtuális lenyomatával, akit a Való Világ című műsornak köszönhetően a lakosság tömegei is kénytelenek elhelyezni valahol.

A főemlősök evolúciójának ismerői számára is klasszifikálhatatlan lény valójában az „agyonplasztikázott rúdtáncosok, akik jó pénzért mindent megtesznek /anna kelemensiensis/” (a minden ez esetben a bármi alesetének tekintendő) alosztály illusztris képviselője. Kérem a kedves olvasót, hogy saját egészségének megóvása érdekében, ne képzelje el azokat a hímnemű egyedeket, akik perverziójának kielégítése érdekében a fajta kialakult és egyre újabb élőhelyekről szorítja ki az ember (homo sapiens) nőnemű egyedeit.

Az alosztály egyébként a Való Világ és a Big Brother megtekintésétől, mint mutagén hatástól jött létre, az ősgént egy Pandora nevű egyedben azonosították először. A örökítőanyag átvitele a lánygyermekek esetében 6 és 11 éves kor között a leghatékonyabb. Az különösen riasztó, hogy ez a mutagén hatás, miként például a nagy energiájú ionizáló sugárzások, egyre torzabb egyedek képződését segítik elő. Jelen tudásunk szerint a Ripley -féle leszármazási sorban Szandika a Hatodik utasnak minősíthető. És nem tudhatjuk mikor változtat táplálkozási szokásain.

Mindezektől függetlenül azonban jogilag emberi lénynek tekintendő és ugyanaz a védelem illeti meg, mint bármelyik lukácsista filozófust, akit arra akarnak kényszeríteni, hogy bejárjon a munkahelyére és publikáljon. Ehhez képest, a máskor oly lelkes állatvédőkről nem is beszélve, egyetlen liberális se kelt ki az ellen, hogy felelevenítve a régi római szokást, miszerint lakoma közben torzszülötteket vonultatnak fel a vendégek szórakoztatására, e külsejében és belátó képességében is károsodott félkegyelmű mutogatásával akarnak nézőket toborozni a hirdetésekhez.

Bennem csak sajnálatot tud kiváltani ez a szerencsétlen, akit nem a forró savas gőz, hanem a plasztikai sebészek alakítottak át úgy, hogy eséllyel indulhasson Quasimodo castingján.

Sehogy sem helyes ez, mert szerintem az én szégyenem a normális emberi reakció, amikor meglátom ezeket a retardáltakat, akiket büszkén mutogatnak a tévében, arra büszkén, hogy lám megint találtunk egy olyan kretént, aki azt hiszi, hogy mint ember érdekes és nem mint a természet érzéketlen kegyetlenségének, vagy isten nemlétének, vagy a gonosz létezésének brutális bizonyítéka.

Miféle lények vagyunk, hogy hagyjuk ezt?

Mindenki azon vertyog, hogy milyen rohadtul korlátozó lesz az új médiatörvény, de közben nem tudott olyan trutyi kibugyogni a kereskedelmi televíziózás kanálisából, ami felett ne léptek volna át elegánsan, egyetlen egyszer sem mondta azt a szakma, hogy ezt már talán nem kellene, egyetlen redves kertévés döntéshozónak se mondták azt, hogy nem jöhet el a következő kokainpartira, ha együgyű, fogászatilag teszteletlen kisebbségiek megalázásával teremti elő a thaiföldi gyereklányokra valót.

Liberálisabb törvény kéne?

Nem érdemeltek ti olyat.

Amikor volt, pont annyi önkorlátozást mutattatok, mint amennyit a maffia szokott a kokainforgalmazás tekintetében. Mert eddig azt csináltatok, amit akartatok.

Szalai Annamária, ha pont olyan hülyének bizonyul majd, mint vélelmezitek és tények, vagy szofisztikált vélemények közlését akarja megakadályozni, hamarabb válik szánalmasan röhejessé, mint Szandika szegény.

De ha van esze, rátok gyújthatja az alsónadrágot, amikor oligofrén, makrokefál kisfiúk fejelőbajnokságával akartok szórakoztatni.

A nagy szabadság igazából mindig is a középszer öröme, a tehetségesek bármilyen korlátok között írnak, alkotnak olyasmit, amit nem ért meg a cenzor.