A web kimeríthetetlen tárházát nyújtja a tomboló hülyeségnek és így nem nehéz napról napra újabb és újabb rémálmokat turizni, sőt az a legszebb, hogy nem is kell mélyre nyúlni érte.

Vásárhelyi Mária egy olyan emblematikus alakja ennek a műfajnak, hogy már a boldogult Matulától kezdve kötelező példálódzni vele, ha valakinek örömet okoz az ilyesfajta szerencsétlenek ekézése.

Értő olvasóim bizonyára észlelik, hogy a nevét most nagybetűvel írtam, ennek oka az, hogy egyszerűen nem is lehet haragudni rá, annyira, de annyira kívül esik mindenen, amivel kapcsolatban illik arra hivatkozni, hogy valaki tudja, hogy mit csinál.

Cserébe mai napi címlaplányunk lehetővé teszi, hogy megtudjuk, hogy a „Hogyan nem szabad szociológiai kutatást csinálni!” verseny örökös bajnokát milyen fixa ideák tartják fogságukban.

Ha reá pislantunk, azt az embert láthatjuk, akivel szemben Orbán Viktor elkövette azt az összes bűnt, amivel kende péter két könyvében és debreczeni józsef legutóbbi művében sikerült összehozni a kiöregedett cserecsatárt.

Tudom, hogy normális ember számára nehéz olvasni az ilyesmit, de kérek mindenkit, hogy vegye a fáradságot. Ha nem értjük meg hogy mi van a fejükben, nem tudunk hatékonyan harcolni ellenük.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ma Magyarország külpolitikai helyzete, közjogi struktúrája, jogi, gazdasági , oktatási rendszere, művészeti élete, tömegkommunikációja, minden ellenkező híresztelés ellenére, olyan (ahhoz hasonlít leginkább), amit a kuncze, pethő, bauer, magyar, eörsi, vásárhelyi féle idióták elképzeltek és 12 év kormányzásuk alatt építgettek is. Húsz év alatt nem vették észre, hogy a magyar társadalmat nem lehet belekényszeríteni abba nyitott társadalomba, amelyben ők élni szeretnének és azért a halomért, amit az ország vezetőiként összehordtak, a legteljesebb nyugalommal teszik felelőssé a magyar nemzetet és persze azokat, akik húsz éve mondják, hogy ez nem fog menni.

„A fiatalok jelentős része egy sajátos, magyar harmadik útban látná a kiutat. Ezt nem nagyon lehet értelmezni, csak a jelen tagadásaként. A szocializmusba nem vágynak vissza, de a mai kapitalizmust sem akarják. A propaganda azt sugallja nekik, hogy a mi nemzetünk számára létezik egy különleges, csak nekünk megadatott fejlődési lehetőség. Egy kommunisták nélküli szocializmus, egy tőkések, és magántulajdon nélküli kapitalizmus. A történelemből viszont tudjuk, hogy nincs sajátos magyar út.”

És még számtalan ilyen gyöngyszem lelhető.

És ráadásul elsők között fogják kirúgni a választások után.

És még igazuk is lesz.