Nem tudom a kedves olvasó melyik maffiában van, de itt nálunk a tanyaközpontban azt a csávót, vagy luvnyát, aki a helyi Lukoil benzinkút parkolójában veszi át a zsét, nem azért rúgjuk ki (hetvennél, a viadukton) a cégtől, mert nem jattol le nekünk, hanem azért, mert veszélyesen hülye.

Ha mi felveszünk valakit pénzbehajtásra (jogi, esetleg humánerőforrásmenedszeri diplomával), mert ezek ma már gyakoribbak, mint a OKJ-és vagyonőr tanfolyam, minimum öt oldalas dolgozatot iratunk vele, fejből, Nemzetközi pénzforgalom címmel, hogy lemérjük képes-e egy délelőtt alatt tíz millát euróra váltani és elhelyezni egy kajmánszigeteki számlán. A számlaszám megjegyzésére tíz másodperce van, egyszeri rátekintés után.

Parkolóban csak akkor adunk, illetve veszünk át pénzt, ha le akarjuk buktatni az ellenérdekű felet.

Mondjuk az is igaz, hogy nálunk még a takarító és savazó részleghez sem vesznek fel olyan embereket, akiknek a pedigréjében pesti állami cég szerepel felső vezetői beosztással.

Egyszerűen nem ütik meg az erkölcsi mércét.

Az egyik ukrán csávó mondta is, hogy vele először fordult elő az életében (amikor az egyik pestről szalajtott HR-esünk átadta neki a balkáni bevándórlókkal teli kamiont) , pedig ő már a Hodorovszkijjal, meg egy veres jános nevűvel is tárgyalt, hogy úgy érezte, a másik fél erkölcsi hozzáállása a szervkereskedelemhez nem eléggé etikus (ezt a szót úgy kellett neki kinéznie a szótárból).

Mi öregebbek nagyon rosszul érezzük magunkat attól, hogy zuhan a szakma minősége, nem rendes borítékban adják át a stekszet, hanem múltkor az egyik egy népszavába csomagolta a kötegeket, egy másik pedig ránk akarta terhelni a váltási és utalási költségeket.

Nagyon várom már a kormányváltást, ezekhez képest még a Simicska Lajosról is jó emlékeim vannak. Akkoriban simán leadóztunk az APEH számlára és hagytak minket dolgozni, a Pintér idején még volt tekintélye a minőségnek, nem taszították a virtigli magyar betyárt holmi bodzaszedőkkel egy sorba.

Igaz, hogy az elmúlt nyolc évben egy csomó államtitkárral volt dolgom parkolókban, de még a bodzaszedőkkel is jobb üzletelni, mint velük, az egyik lekapta Rolexemet, amikor átadtam a 40%-át és utána rám küldte az APEH-et, azzal, hogy drága órát látott rajtam.

Ráadásul meg gyanakszom a jogi igazgatónkra, együtt él a könyvelőnkkel.

Persze aggódjon a bajnai miattuk, ha a mi BT-énk bedől, oda magyar GDP 40%-a, pedig mi számlán kívül egyebet nem gyártunk.