Most rágyújtok egy szivarra és elmagyarázom, hogy miért nem bízom egyikben sem.
Nem mintha ezt különösebben magyarázni kéne, de látva a Fideszesek csodálkozó arckifejezését, hogy ebből most pont miért lett botrány, meg azt, hogy az ellenzék milyen színvonalasan reagál, megértőbb vagyok azzal a grafitistával, aki szerint felesleges elmenni szavazni, mert a kormányt úgyis megválasztják.
Egyébként itt az ideje, hogy a Fidesz döntéshozóit valaki bemutassa egy politikai kockázatelemzőnek, a Gyulay Zsoltot meg bárkinek, aki elmagyarázza neki, hogy miért ütközik a sógora trafiknyerése a jó erkölcsbe.
Ugyanis el sem tudom képzelni, hogy ezt hogyan gondolták?
Már ha gondolták egyáltalán valahogy. Mert természetesen a legrelevánsabb kérdést nem teszi fel senki, miszerint hogy lehetett volna ezt úgy megcsinálni, hogy valóban legyen társadalmi hasznossága, illetve legalább ne legyen belőle világraszóló botrány. Jelen állás szerint ugyanis a Fidesz egyetlen esélye az, hogy ez ne legyen választásokat eldöntő tényező, hogy az egész pályázatot visszavonják, illetve laborcz sándort és az egész hálózatot megvádolják azzal, hogy bajnai gordon megbízásából ők szervezték meg a trafikpályázatot úgy, hogy a Fidesz jól, vagyis rosszul jöjjön ki belőle.
A dohánybiznisz társadalmi hasznosságát nézve erősen kérdéses vállalkozás. A lakosság nagy része ugyanis nem dohányzik, hanem cigarettázik és nem dohányt szív, hanem a cigarettákban található agyon vegyszerezett szart (amely anyagok a függőség kialakításában elsődlegesek), amiben a nikotin és a dohány a legkevésbé karcinogén vagy ártalmas ágens.
Ráadásul ez a cigaretta olcsón előállítható és jobban tervezhető termelői, kereskedelmi és állami bevétel generálható vele, mint bármelyik adóból. Ezt a pénz eddig nagy részt a multik lopták ki a magyar társadalomból. A Fidesz kormány, egyébként igen helyesen, úgy döntött, hogy ezt a pénzt máshová is be lehetne csatornázni. Azt hiszem egy pillanatig sem gondolták komolyan, hogy a sok tízmilliárdos free cash-re nem mozdul rá a klientúra, talán csak azt nem mérték fel, hogy képtelenek lesznek megakadályozni a száz százalék közeli befolyásérvényesítési arány kialakulását.
Ez egyébként mindent elmond arról, hogy mennyire hatékony a Fidesz belső elhárítása és információáramlása, illetve a politikai és társadalmi kockázatokra vonatkozó becslési képessége.
Az, hogy ebből a stabil bevétel átcsoportosításból a Fideszes felső-középosztály megerősítését kívánják finanszírozni, nem ördögtől való ötlet, minél több gazdag ember van, annál jobb, csak az a baromira sok szegény gondolja úgy, köztük én is, hogy azért ezt talán meg kellett volna beszélni. Elvileg ugyanis simán helyzetbe lehetett volna hozni 5-6 ezer tisztességes alsó-középosztálybeli családot, akik mondjuk valamiféle társadalmi áldozatvállalással érdemelték meg a kistafírozást, például sok gyermekkel, évtizedes folyamatos adófizetéssel, és/vagy akár a helyi közmegbecsülés megszerzésével. Ahogy egy szebb korban ezt Őcsászári Felsége Ferenc József tette ezt, a hadirokkant katonák (akik általában valami hősieset is cselekedtek a harctéren) kaphattak ugyanis biztos jövedelemmel megalapozott trafikot.
Arról nem is beszélve, hogy társadalompolitikailag sem mindegy, hogy 3-5 millával támogatunk meg családokat évente, vagy 20-30 millióval. Mert az előbbi a középosztály szelektív megerősítése, a másik pedig a kivételezettek gazdaggá tétele legfeljebb.
Az is egy kérdés, hogy ez a biztos jövedelem miért nem telepíthető az önkormányzatokhoz? Miért nem az önkormányzatoké a trafikjog (kistelepüléses vidéken egy kistérségé) és az miért nem a közösség céljait szolgálja ez a bevétel?
A biztos pénz mindig lopásra ingerel. Ezért nem működik az eu-s pályázati rendszer sem, mert minden forrásra rámozdulnak azok, akiknek nincsenek gátlásaik és akiknek az a vezérelve, hogy lopd el te, mert ha nem, úgyis ellopja más.
A nem becsületes munkával szerzett vagyon mindig lopás, mert mindig valaki másoktól (aki megdolgozott érte) származtatódik el, vagy természetanyánk erőforrásai sajátítódnak el valahogy.
A cigarettabiznisz lopás, csak a tolvaj személyén vitatkozunk. Hiszen akár a hátsókertben is termeszthetnénk dohányt ugyebár. Különleges lehetősége a dohánymonopóliumból és a totális állami ellenőrzésből és mértéktelen adóigényből származik, valamint abból, hogy még így is sokat kaszálhat a gyártó.
A trafikpályázati balhé egyébként egy párbeszéd, kommunikációs aktus a politikai elit „jobboldala” és a magyar társadalom között. Némileg hasonlatos a Schmidt Pál -féle plágiumügyhöz. Akkor a társadalom aktív felének sikerült kipréselni egy olyan döntést a Fideszből, ami előrevivőnek bizonyult. Most ugyanez vagy hasonló a kérdés, van-e elég ereje a társadalomnak felüzenni a politikai hatalomnak ebben a konkrét ügyben, hogy ez így nagyon nem jó.
A dohányosokon történő nyerészkedés bevétele társadalmasításra vár. Lopjuk el mi közösen, de világosan határozzuk meg a játékszabályokat.
Az világos, hogy sokkal többet nem várhatunk a politikusainktól, de ezt az ügyet nem is a politikusok fogják elintézni. Ezt a pénzt a szocik is ellopták volna, ha elég kreatívak hozzá, de ők megelégedtek azzal a „támogatással”, amit a dohánylobbitól kaptak korábban. És az új egyesült baloldali is rámozdul majd az aktuális elszámoltatás ürügyén.
Először is tehát küzdjünk azért, hogy érvénytelenítsék a pályázatot.
Másodszor vázoljunk fel három világos alternatívát:
1) A trafikok legyenek állami tulajdonban, alkalmazottaik kapjanak tisztességes, de egyforma fizetést és az állam bizniszeljen a gyártókkal és a haszon is maradjon nála. (etatistáknak)
2) A trafikjog legyen az önkormányzatoké, illetve azok közösségeié, lakosságarányos alapon. A haszon lakosságarányosan oszoljon meg közöttük. (szubszidiaritás hívőknek)
3) A trafikjogot kapja meg mondjuk hatezer olyan tisztességes, sokgyermekes, tartósan adófizető, gyermekeit taníttató, sikeres termelővállalkozási tapasztalattal rendelkező, stb. család, amelyet a szűkebb közössége arra érdemesnek tart (helyi népszavazás útján). (nem liberális idealistáknak)

Harmadszor pedig szokjatok le a cigiről, inkább hetente egyszer-kétszer ellazulva szíjatok el egy szivart, vagy pipát és tegyétek értelmetlenné ezt az egész hercehurcát.

Negyedszer meg rendezzünk népszavazást a második pont három variációjáról, mert a közvetlen demokrácia szívünknek kedves.