Órákig tartott, amíg az elégedett vigyort eltüntettem az orcámról, azt, amely azért keletkezett, mert értesültem a Tarka Magyar látogatottságáról. A magyar baloldal mozgósítási képességben, valamikor a taxisblokád idején volt a csúcson, akkor, nyílván minden titkosszolgálati behatás nélkül, sikerült egy komplett országos rendezvényt egyszerre összehozni, de azóta hanyatlanak, csak a szavazások idején serkennek fel, felidézendő a régi dicsőséget.

Manapság meg már annyira rettegnek attól a néhány valódi nácitól, akik az általuk fizetett randalírozók közé keveredhetnek esetleg, hogy félnek kimenni az utcára. Ennek az egészségtelen rettegésnek egyébként történelmi gyökere van, minden igazi komcsi hetente egyszer arra ébred, hogy újra álmodja ötvenhatot, amikor is egy átlagos reggelen hirtelen véget ért a vircsaft és néhány napig nem volt jó komcsinak lenni. Ez annyira, de annyira megviselte őket, hogy azóta elutasítják az erőszakot, leszámítva, ha azt a fasiszták ellen alkalmazzák, mert akkor nem veszik észre.

Pontosabban az általuk vezetett állam értelemszerűen nem alkalmazhat jogtalanul erőszakot és így túl is vagyunk mindenféle ellentmondáson.

Kishont Ferenc írta volt a baloldali értelmiségiekről hogy azok mindig tüntettek minden ellen, de speciel a Szovjetunióban sínylődő politikai foglyokért soha. Ezt a jó szokásukat most is megőrizték, soha nem tüntetnek olyanok bántalmazása, jogfosztása ellen, akik nem férnek bele az ideológiai elmebaj által rajzolt képbe.

Ez a fajta tarka marha azért genetikai hibás, mert csak a magyarországi balos értelmiség lázálmairól szó és az állampolgárok döntő többségének mindennapi tapasztalatairól nem.

Mélyen elítélem minden olyan polgártársam bármiféle jogfosztását, akik becsületes tagjai társadalmunknak.

De a tanár- és óvónőverők, színesfém tolvajok, adócsalók, gyermekeiket nem taníttatók, mercivel száguldozók, gyerekeknek drogot árulók, magyarellenes rasszizmust eltűrők és támogatók, pedofilok, korrupt politikusok, szexuális érdekességeket normálisnak feltüntetők, diplomavásárlók, állami megbízásokból, privatizációból meggazdagodott piacfanatikus államlebontók, csupán azért, mert a velük szembeni ellenérzést kirekesztésnek nevezik, nem úszhatják meg a büntetést.

Sőt tarka feleink bűne még nagyobb, segítenek a valódi náciknak elbújni közöttünk és számtalan becsületes fiatalból csinálnak hivatásos antifasisztát, azzal, hogy elrejtik előlük a másik 8 milliónyi jogfosztottat.

Mikor tüntetnek majd a kistelepüléseken rettegésben élő öregekért, a magukra hagyott falvakért, az elfelejtett munkanélküliekért, a napi három órát utazó, fiatalkorú bűnözőkkel, drogosokkal, 35 fős osztályba járó szakmunkástanulókért, a több százezer rendszeresen éhező gyerekért, a magyarságáért naponta megalázott, Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában, Szerbiában élő testvéreinkért, a multiknál minimálbérért 12 órát robotoló szerencsétlenekért?

Magyar Tarka, ugyan, a szemét is színes!

Ui.:

Az, hogy a fletót nem tudták leszakítani a rendezvényről, sebészileg se, majd engedelmesen sétáltak vele, mintha nem történt volna semmi, megmutatta a magyar civil társadalom erejét. Ez az erő arra elég, hogy a néhány millás pályázatok szintjén a benfentesség érzetét keltse. Ezekhez képest még Molotov is független volt Sztálintól.