Amikor ily hevesen tör ránk a tavasz, hogy az már szinte nyár, kamaszkorom megrázóan régen megesett elmúlása ellenére a hormonjaim veszik át az irányítást. Miután általában alapjáraton szinte semmi másra nem gondolok egyébként se, a politikának felettébb kevés helye marad a tudatalattimban.

Az elmúlt napokat, ha nem munkával, akkor a teraszon teniszt nézve, vagy a városban sétálgatva töltöttem, meg-meg fordulva a lányok után, amely tevékenység igen jót tesz a nyaki gerincnek és deréknak.

Sporádikusan jutottak csak el hozzám az értelmiséget lázba hozó intellektuális események hullámai, mint például a Dobrev-Navracsics vacsoracsata tányérdobálódzása, vagy Po-krov-csicsák Mónika prezentációja a számítógépes retusálás legújabb eredményeiről, esetleg a Clinton-Obama kampány John McCain elnökségéért.

Azt az ember észre sem vette, hogy kisebbségi kormányzás folyik, illetve nem, mert kormányzás az itt már évek óta nem folyik, legfeljebb csordogál.

Kies hazánkban, a politikában rendszeresen logikailag összebékíthetetlen elmetartalmakat kell egy lélegzetvételen belül a politikusoknak kiadni magukból, de ez a teher most kivételesen nagy erővel nehezedik kormányra, ellenzékre egyaránt.

A Fidesz számára továbbra is szűk a játéktér, mint a Nagy Fogyás szereplőjének a páternoszter, hiszen a szájaláson kívül másra nincs lehetősége, továbbá elfogytak a népszavazási ötletek is.

Ígérgetni nem nagyon lehet, mert a jelenlegi kormány tényleg sikeresen elhitette az emberekkel, hogy nincs pénz. Igaz azt is, hogy ezért ő maga a felelős, de a publikum gyorsan felejt és fletóék már annyit kaszáltak, hogy lassan a volt kiszes milliárdosok zsebből összedobhatnák a választások előtti néhány hónap osztogatásának költségeit.

Mint azt az Igazmondó Reformer elmondta megvolt a vetés és ő most már az aratást várja, a legjobbakra számíthatunk, hogy a választások előtti hónapban tetőzzön a jólét.

Érdekes, hogy a baloldali reformértelmiség, amely gyurcsányban és az szdsz-ben megtalálta vallásos hevületének tárgyát láthatólag nem érzi a szükségét, hogy megmagyarázza:

Ha megvoltak a reformok, akkor miért ment ki a koalícióból az szdsz, valamint miért vonják vissza az eü törvényt, ha az jó? Ha meg nem jó akkor miért nyeldekelték be korábban a szocik? Sőt akkor miért mondja a szocikon, meg a fletón kívül mindenki, hogy baj van és reformok kellenének?

De ez mind semmi. Már az antifasiszta tüntetések se a régiek. Az mszp békenapjára csak a várt antifasiszták 15%-a fáradt el. Sőt merénylövés se pukkant, még zacsi se, semmi.

Így utólag a koalíciós párnacsata nem volt más, mint egy gyengécske miniszterelnök buktatási kísérlet, a 2004-es puccs remake-je, sokkal nagyobb válság idején, egy hatalommániás, önjelölt, miniszterelnökjelölt nélkül.

Az szdsz azt gondolta, hogy az mszp elitje él a lehetőséggel és megszabadul a fletótól. Üldögéltek otthon és várták, hogy a szoci aspiránsok majd ellátogatnak hozzájuk, egy virágcsokorral, valamint egy a korábbinál jobb ajánlattal.

Pedig szerintem most már mindenki számára világos, hogy az mszp nevű pártalakulat csak nevében őrzi az egykori dicsőséget, régi elitjének szinte semmi befolyása nincs a történésekre, éppen az szdsz és az ő fletója nyervasztották meg annyira, hogy már miniszterelnökjelöltet sem tud produkálni.

Az ország iránti felelősség azt kívánta volna (ha lehet ilyet emlegetni a szocikkal kapcsolatban egyáltalán), hogyha nem is hajlandók beismerni teljes inkompetenciájukat,  legalább a teljesen alkalmatlan miniszterelnököt lecserélik a válság eddigi legmélyebb pontján.

De nem.

Az nem kormányzás, hogy visszavonnak törvényeket, viszont üdvös, mert az eü.-i trv. annyira szar, hogy még az átlagos szoci képviselők számára is világos (Az a három aki elolvasta és egyes részeit megértette elmondta nekik).

Teljesen világos, hogy a fletó megpróbálja kihúzni a következő két évet, azzal a csodálatos módszerrel, ami oly remekül bevált 2004 és 2006 között. Ehhez minden támogatást megkap majd a baloldali címkével futó „értelmiségi” csapatoktól és persze a konstruktív ellenzékiséget újraértelmező és valahol a miniszterelnök popsija közvetlen közelében pozicionáló szdsz-től.

A politikai és társadalmi elitünk hatalmon lévő szelete olyan mértékben jelentéktelen erkölcsileg, intellektuálisan, hogy csak a nyilas és bolsevik bagázshoz mérhető.

Ha a kormányzó erők hozzák az elmúlt hat évben mutatott formájukat, a választások idején már egyáltalán nem fog számítani az, hogy a Fidesz milyen, csak az hogy a szocik elhúzzanak végre-valahára.

Ha a Fidesz jó miniszterelnökjelöltet állít, nem a kétharmad lesz a kérdés, hanem az, hogy az mszp bekerül-e a parlamentbe. J

Normális baloldali párt alakulására pedig gyakorlatilag semmi esély. Ezt a szocik, amíg lélegezni képesek, meg fogják akadályozni.