Tudom kicsinyes és sekélyes, hogy itt kéjelgek ezen, de hát megmondom őszintén, a kívánságlistámon, amely a reális vágyaimat tartalmazza, az SZDSZ eltűnése közvetlenül a szex öt csajjal egyszerre, előtt szerepel (miután néggyel már megvolt).
Most, hogy kiderült, hogy az újabb álküldött annyira ál, hogy akit helyettesítettek az maga se tudja, hogy tagja-e az SZDSZ-nek, továbbá, hogy akar-e az lenni, még bájosabb gondolatok merülnek fel az emberben.
Én annak idején olyan pártnak voltam a tagja, amelynek többször elhagyták a teljes tagnyilvántartását. Nem rossz szándékból, hanem a legtisztább trehányságból. Ez érdekes következményekkel járt, nem kevesen voltunk olyanok, akik évekig úgy viseltünk párttisztséget, hogy nem voltunk tagjai a pártnak a nyilvántartás szerint. Miután tagdíjat senki nem fizetett és mi végeztük a munka jelentős részét (ez még a kispárti, ellenzéki időkben volt) a nyilvántartás komolyan vétele a párt felszámolását jelentette volna, de ilyen botor gondolata senkinek nem támadt.
A nyilvántartás akkor került az érdeklődés homlokterébe, amikor a munkán kívül valami értékeset kellett elosztani. Amikor egy néhány tucat emberből álló csoport politikai pozíciókról dönt (ami komoly pénzeket és befolyást jelenthet), pillanatok alatt kiderül, hogy távolságunk az ősembertől etikai tekintetben csak másodpercekben mérhető.
Miután az alapszabályban benne volt, hogy aki fél évig nem fizet tagdíjat az automatikusan kizáródik a tagok sorából, a csoport egyik fele stikába befizette a tagdíjat, majd a sorsdöntő szavazás előtt, első napirendi pontként bejelentették, hogy kik azok akiknek a tagsági viszonya megszűnt. Mit tesz isten, a teljes régi gárda így járt (helyben) és csupa 2-3 hónapos friss tag maradt volna. Ezt persze feljebb azért nem vették be, de módszertanilag, a párton belüli szavazásokkor, mindenki merít ebből a kreatív gondolatkörből.
Amúgy meg, csalásra ily alapossággal csak akkor készülnek ipari méretekben, ha nagy a tét, Orbán Viktor pártelnöki megmérettetésein annyira nem érdemes ilyennel szórakázni, hiszen mindegy hogy 94, vagy 96 %.
De ha a dolog döntetlenszagú, vagy ne adj isten, vesztésre áll az újgazdag, törtető, újdonsült politikus, a támogatói előbányásszák a tagnyilvántartást. Azt helyben pontosan tudják, ki helyett lehet becsempészni egy megbízható elvtársat, aki nem fogja a jelenlétével zavarni a magas politika működését. Aki benne van a tagnyilvántartásban az tag, akiről a helyiek meg azt mondják, hogy azonos önmagával, a fene ellenőrizgeti. Főleg, ha ki van adva az adminisztratív személyzetnek, hogy a megyei elnökök szava elég valaki beazonosításához.
Az SZDSZ egyébként is úgy szét van esve, hogy eleve demonstrálni kell, hogy összejön 700 küldött. Lehet, hogy aktív tag sincs ennyi, de produkálni kell.
Na persze innentől ez már nem más, minthogy Sztálin elvtárs számolja a Kirov elvtársra leadott szavazatokat.
És mint tudjuk, Sztálin elvtárs nem téved.
Az utolsó 100 komment: