De tegnap, amikor egy pillanatra megláttam az arcát a tévében hirtelen az a vágyam támadt, hogy a családi baltával rámenjek, megértettem, hogy valahogy le kell vezetnem a feszültséget.
Persze ez a gondolat több millió magyar ember egészséges gondolata mindaddig, amíg egy magányos harcos szembesülve azzal, hogy fájós fogával 400 nappal későbbre kapott időpontot a magánbiztosítónál, de maszekba egy fél átlagfizetésért, ugyanaz az orvos, ugyanabban a székben, ugyanazzal a cuccal, megvan vele tíz perc alatt, meg nem valósítja ezt a programot, a minisztérium bejárati lépcsőin.
M-on mindenki ért a focihoz, a politikához és az egészségügyi reformhoz. Úgy vagyok ezzel, mint a népszabi tudományos mellékletével, élvezettel olvasom az új információkat azokban a tárgyakban amiről fogalmam sincs és kerülöm azokat ahol legalább elérem a művelt laikus szintjét, mert akkor rájönnék mennyire gagyi lehet az is amiről fogalmam sincs.
Az egészségügy bonyolult, nem kicsit, nagyon. Lényegesen bonyolultabb, mint bármelyik más társadalmi alrendszer. És ahogy a kémiatanár sem érti helyből az oktatási rendszert, úgy a ortopédus sem érti helyből azokat a premisszákat, amik meghatározzák, hány bőrgyógyász kell BAZ megyébe.
Jó pár évig volt a munkám része, hogy megmagyarázzam politikusoknak, hogy a városukban, megyéjükben található eü ellátó rendszert, egyáltalán milyen szempontok, mutatók alapján kell szemlélni, hogyha valami nem megy az mitől nem megy stb.. Egy idő után megértettem, hogy a politikusok közül szinte senki sem érti pl a következő fogalmakat: szolidalitási elv, volumenkorlát, HBCS, morbiditási adatok, prevenció, stb..
Egy tíz oldalas elterjesztésben simán volt 40 olyan kifejezés és több száz olyan hivatkozás, amiről azt sem tudta a tisztelt döntéshozó, hogy miben különbözik a pi mezontól.
Két dologban voltak biztosak 1) hogy ők értik 2) elég ha végén a táblázat alján nincs túl nagy negatívum a költségvetésben.
Láttam olyan nagyvárosi korházzal kapcsolatos anyagot (ami simán átment) ahol csupán annyit tettek a hiány elrejtésére, hogy szétbontották alpontokra és elosztották a táblázatban.
Az ogy-i képviselők pont ugyanezen a szinten vannak többségükben és a szakértői körük is határeset.
Az igazság bonyolult és tényleg reménytelen vele választást nyerni.
A magyar eü 100 éve szerves fejlődés útján jött létre (persze sok torzulással), de meglepően hatákonyan reagálta le a szakmai kihívásokat úgy, hogy közben 60 éve nem volt olyan minisztere, aki nem volt elmebeteg vagy értett volna a szakmához rendszer szinten. Az egyetlen szakember aki tényleg nem hagymázas lázálmokkal rendelkezezett a dologról furi módon a Rácz Jenő volt.
Ő viszont ismerte a politikai környezetet is és az Herkulest is elkedvetlenítette volna és hát esélye se lett volna akkor bármit átvinni. (Persze biztos ő is lopós.)
Az eü reformot a magyar társadalom rendszerváltás szintű válalkozásaként össztársadalmi támogatással lehetett volna végigvinni, ha minden párt vezetői megegyeznek, hogy senkit nem engednek lopni. De ez pont annyira valószínűtlen, mint az hogy Horváth Ágnes kedves.
Ha meg kell magyaráznom valakinek, hogy miért is nem kéne anyáznia az orvosokat a sok nyilvánosságra került igen gázos eset miatt, a következőket szoktam elmondani:
A megyei kórház ügyeletvezető traumatológusa, aki meg tudja menteni az életedet, amikor szombat este hazafele menet a színházból, szemből belétek száll négy betépett pöcsfej, akik a turhasurhányi dizsiből kilónyolcvannal suhannak a semmibe, hogy ott is belehányjanak a piszoárba, 15-20 évnyi tanuláson van túl. Szerzett két szakvizsgát és ezer ügyeleti éjszakát töltött távol a családjától ( a legendáktól és az SZDSZ reklámtól eltérően a nővérek nem könnyen kaphatóak és sajnos nem viselnek csipkés fehérneműt és harisnyakötőt a fehér köpeny alatt) és teszi mindezt olyan fizetésért, amit egy multinál az a marketing asszisztens kap (aki viszont csipkés fehérneműt visel) aki a kávé és tea készítés nehéz feladatáért felel pályája kezdetén.
Ha ezt a csávót nem védjük meg ötvenszer ennyi pénzért fog melcsizni egy olyan országban ahol ötven éve nem volt reform, viszont nem is fosztogatják a közös eü kasszát, sem a multik, sem az eü miniszterek feleségei, barátnői és egyéb kapcsolmányai. Ha a Kovács főorvos, meg a Szabó elmegy olyan tudás távozik, amit nem lehet az interneten a kereső kreatív használatával megszerezni, mintahogy hasonlóképpen nem látom tisztán Orsós Józsika írástanulási esélyeit mennyiben javítja a digitális tábla, ha a tanári kar színvonala egy maszopos taggyűlés színvonalán áll.
Minden kórházi osztály egy külön tudáskészlet, élő organizmus, amelynek magját meg kell menteni, mert különben nem reprodukálható többet. Majd megtudod, hogy milyen ez, ha a gyereked speciális betegségével foglalkozó doki osztálya megszűnik és a megyeszékhely helyett Bp-re kell vinned a gyereket, addig, amíg az a doki is el nem húz valahová, mert a döntéshozók szerint nyolcvan gyereknek nem érdemes fenntartani egy ellátási rendszert.
Egy kórháznak fix költségei vannak függetlenül attól, hogy hány beteg esik be az adott hónapban. A létrehozott (betegségekhez, beavatkozásokhoz rendelt pontértékkel operáló) gyakorlatilag véletlenszerű finanszírozási rendszer arra vezetett, hogy a hamisítási gyakorlat eltorzította, nemcsak a statisztikai adatképzést, hanem magát az orvosi gyakorlatot is, hiszen a pontrendszer az egyes esetekben köszönő viszonyban sem volt a valós költségekkel. Ma tényleg nem tudjuk már, hogy valójában mennyi lenne a valóban indokkal végzett császármetszés és mennyi a valóban problémás szülés. Ha az ember megnézi a neten (mindenki hozzáférhet), hogy milyen orvosi kalandjai voltak az elmúlt tíz évben rájöhet, egy alternatív valóságban élt korábban.
Mindezek következtében nagyon nehezen becsülhető a nemzet egészségügyi állapota.
Az OEP szakemberei folyamatosan tisztában vannak vele 17 éve, hogy mit kéne tenni ahhoz, hogy a helyzet radikálisan javuljon. Minden komoly kérdésre megvolt a válasz az eddig fennálló struktúra kezelhető átalakítása mentén.
Egyes egyedül az eü kasszát eddig is fosztogató érdekcsoportokkal szinte egybe eső politikai elitcsoportok teljes ellenérdekeltsége akadályozta meg egy szakmai koncepció érvényesülését.
Ma a szakadék a politikai elit rablói és a nemzeti érdek között van.
Ja kedveskéim! A magyar egészségügy még így is egy működő rendszer volt a jelenlegihez és sok sokkal drágább egyéb rendszerhez képest.
A jelenlegi koncepciót nem is minősítem, mert az megvitathatatlanul alacsony színvonalú. Ha nem a kormány terjeszti elő, hanem egy negyedéves, vadkonzervatív és liberális egyetemi hallgató áll elő vele, akkor jót kacagunk és megállapítjuk, hogy sokat melózott vele, de a valósághoz nincs köze.
De ezek ezt komolyan gondolják. Nem láttam még olyan kormányzati előterjesztést, ami ennél alaposabb indokot szolgáltatna a forradalomra. Én benne vagyok.