A jogállam ünnepel!

 2013.12.18. 13:33

Azt már régóta tudjuk, hogyha valamit el akarunk intéztetni társadalmi szinten, akkor még úgyis jobban járunk, ha politikusokra bízzuk a dolgot, mintha a jogászokra és a közgazdászokra testálnánk a megoldás terhét.

Én készséggel elhiszem, hogy a kúria jogállami döntést hozott a „devizahitelezés” ügyében. A baj csak az, hogy nem mellesleg a döntés igazságtalan, értelmetlen, továbbá társadalmilag haszontalan, sőt kifejezetten káros. Viszont törvényes és europer, továbbá ismételten jogállami.

Vegyük először „közgazdaságilag” a problémát:
Az ember azt gondolná, hogy a bankok, akiknek az a dolga, hogy kölcsönt adjanak az embereknek és a vállalatoknak, abban érdekeltek, hogy az adósok stabilan fennálló törlesztőképességgel rendelkezzenek, azaz a már fennálló hiteltartozások a gazdaság átlagos kilengéseit is figyelembe véve általánosan visszafizethetőek legyenek. Az adósok a törlesztőrészlettől ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe.
Ezt az alapelvet a devizahitelezés példátlan felfutása során láthatóan nem vették figyelembe. Miután elvileg (mint már tudjuk mindent manipuláltak, amit tudtak, a válság előtt /és gondolom utána is/) a nagybankoknak sincs hatása a devizaárfolyamokra semmiféle biztosíték nem volt arra, hogy az árfolyamok nem változnak meg úgy egy jellemzően több éves, évtizedes távlatban, hogy adósok tömege válik fizetésképtelenné.
A devizahitel nem jogi értelemben volt „hibás termék” elsődlegesen, hanem közgazdaságilag. Irreális kockázatot tartalmazott minden egyedi adós esetében és ebből következően irreális kockázattal járt a hitelezők számára is, ha a saját szerződéseiket komolyan gondolták, illetve ha elhisszük, hogy nem voltak rejtett célok és folyamatok a devizahitelezés hátterében.
Nem túlzás irreális kockázatról beszélni, hiszen ha nincsen állami beavatkozás, akkor közvetve, vagy közvetlenül a magyar lakosság 15-20 %-át hozta volna a 2010-es évekre lehetetlen helyzetbe a devizahitelezésből következő elszegényedés, végrehajtás, kilakoltatás. Százezres nagyságrendben csúsztak volna 10 éve még hitelképes középosztálybeli magyar családok a mélyszegénységbe.
Persze a „kormányzati segítség” korlátozott volta nem választható el attól a ténytől, hogy a banki különadók jelentős részben szolgálták annak az extrajövedelemnek a visszaszedését, amit a bankok a devizahitelek elszaladt törlesztőrészleteit fegyelmezetten fizető magyar középosztálybeli családokon kerestek. Mert hatalmasat kaszáltak ezen, ugyanis az egész szerződéses környezetet úgy alakították ki, hogy ne lehessen menekülni ebből a csapdából. Ugyanis valójában ezek mögött a hitelek mögött kockázati értelemben a bankok oldalán nem volt deviza, hanem trükkök százai, amivel álköltségek tömegével terhelték meg az adósokat. Mert a bankok könyvelni azt tudnak, ők tudják ezt a legjobban.

Jogi értelemben a „devizahitelezés” a jogállam klasszikus problémájára világít rá. Arra, hogy a modern társadalmakban, ahol a virtuális „piac” biterdejében teljesen követhetetlen folyamatok zajlanak, vagy ahol a technológia naponta haladja meg a lehetetlent a hagyományos jog elvei egyszerűen nem működnek, nem beszélve a liberális jogállam bornírt dogmáiról.
Manapság bárki tehet olyat, ami a cselekmény pillanatában nem törvénysértő, de akár rövid távon is ellehetetleníti emberek millióinak életét. E cselekmény lehet technológiai fejlesztés, vagy egy technológiai folyamat rejtett mellékterméke, de lehet olyan pillanatnyi előnyöket kínáló „szerződés” is, amiben a másik szerződő fél egyszerűen nincs tisztában a hihetetlenül bonyolult és nem kis részben rejtett környezet kontextusaival.
Amikor a kúria csekély értelmű jogászai a szerződések érvényességének általában helyes fontosságára hivatkoznak azt a szűklátókörűséget képviselik, amely korunk gondolkodásában mindenütt fellelhető, jelesül, hogy a jog erősebb a természet, a fizika, a biológia, a matematika szabályainál.
A devizahiteles probléma ugyanis jogon kívüli. És ezt az egyik legfelsőbb fórumnak el kellene ismernie. Nem minden áll a törvények hatalma alatt, van akkora baj, van olyan probléma, amikor a jog képviselőinek ki kell mondaniuk, hogy az adott dologra nincs törvény és nem is lehetett, mert ami történt (történik), az nem volt elképzelhető 5 vagy 10 évvel ezelőtt. De beteges omnipotencia hitük nem engedi meg nekik, hogy széttárják a karjukat és azt mondják: Itt a törvények betartása akkora igazságtalanságra vezet, olyan kárt okoz, hogy erre a mindennapi használatra szánt törvényeink nem alkalmazhatóak.
Persze egyszerűbben is meg lehet fogalmazni ezt.
Ha az emberek igazságérzete rendszeresen és nagyon nem esik egybe a bíróságok törvényértelmezésével, akkor nemcsak a népnek kell elgondolkoznia azon, hogy mi nincs rendben a fejében.
A jogállam a miénk és nem mi vagyunk a jogállamé. A bírák a mi bíráink, nemcsak nekünk kell figyelembe vennünk az ő döntéseiket, hanem nekik is oda kell figyelniük az emberek hangjára. Nem azt mondom, hogy népítéletet kell mondaniuk, hanem azt, hogy ki kell gondolkozniuk a jog világából, sokkal világosabban kell kommunikálniuk a jogalkotókkal és nem a jogot, hanem az igazságot kellene vezérlő csillaguknak választaniuk.
Valójában nem a törvény képviseli a bíróságot, hanem az emberek, a bírák és a bíróság. Ideje lenne észrevenni, hogy a magyar bíróságok ítéletei egyre messzebb esnek a mindennapi élet igazságaitól az átlagember természetes igazságérzetétől.
Én azt szeretném hogy a Kúria ítéleteinek mondataiból áradjon az igazságra, a jóra törekvés.
Most csak a szánalmas gyáva jogászkodást tapasztalhattam meg, azt, hogy a bírák meg akarták úszni a dolgot. Féltek a bankoktól, talán még Orbán Viktortól is, csak a néptől nem féltek egy cseppet sem.
Pedig az istenáldotta nép lesz az, nem is olyan sokára, ha így mennek a dolgok, aki letépi róluk a talárt és megetet velük egy jogegységi határozatot.

.

Címkék: jogállam devizahitelesek kúria devizahitelezés jogegységi határozat

A bejegyzés trackback címe:

https://ennyiresenkinemlehethulye.blog.hu/api/trackback/id/tr15697887

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.12.19. 12:26:06

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pite2 2013.12.19. 19:54:58

Bár nehezen fogtam fel néhány részt, de többszöri elolvasás után maximálisan egyetértek, gratulálok. Úgy legyen!
Üdv:
Aa.

Paranoid Android2 2013.12.20. 10:17:10

@pite2: Bocs a bonyolult mondatokért.:))))
De ezek a védjegyeim.:))))

___________________________ (törölt) 2013.12.20. 10:31:41

Azt tudja valaki, hogy a túróba lett 60% árfolyamkülönbségből 200%-kal magasabb havi törlesztőrészlet? Mert itt van valahol a kutya elásva.

A másik dolog, ami közgazdaságilag is és morálisan problémás, hogy míg az átlagember azt se tudja, a forexet eszik-e vagy isszák, egy jobb banknak azért vannak olyan szakemberei, akik az európai gazdaság lassulásának első jelére (hiszen a CHF az EUR-ral szemben is felment!) csinálnak egy opciós ügyletet és kész, le vannak fedezve.
Innen kezdve elfogadhatatlan az egybites átlagemberrel lenyeletni a kockázatot. Ha tényleg megcsinálták az opciós ügyletet, és közben kifizettették az árfolyamveszteséget az adóssal, akkor még nyertek is rajta, ami dupla nonszensz.

Sőt, ha már egyáltalán van ilyen abszurd dolog, hogy devizahitel, akkor ezt csak úgy lett volna szabad, hogy minden egyes hitelt a bank egy opciós ügylettel lefedez, ennek a költségét a hitel kamatában nyíltan, fehéren-feketén beépíti és innen kezdve minden kockázatot ő vállal.

Ami a jogállamiságot illeti, ez ősrégi dilemma. Mert igen, a jog célja az igazság kiszolgálása, de ugyanakkor meg van úgy, hogy néha úgy érzi a nép, hogy a boszorkányégetés igazságos. Sok balfasz demagógia lett már népszerű, és ugyan hogyan lehet a népszerűséget a népi igazságérzettől precízen elhatárolni?

A legnormálisabb megoldás talán az, ha jogállam van olyan kivételekkel, mint szükségállapot, rendkívüli állapot - mint a rómaiak, ha nincs baj, elmolyolnak a konzulok, ha baj van, fél év diktatúra. Csak meg kell nézni, hogyan lehet az ilyen gazdasági szükséghelyzetekre is kiterjeszteni.

kunzoo 2013.12.20. 13:48:59

@Paranoid Android2:
Azért némi felelősség terheli azon fideszes főmuftikat akik belengették a csődöt, akkor elszállt a forint árfolyama és azóta sem erősödött vissza.
Az állami vezetők szavainak súlya, következménye van.

Önkormányzatok is devizában adósodtak el, ott volt az egész jogi osztály...Lázár még dicsekedett is hogy akkor mennyit NYERTEK az árfolyamon! Most bukó van.

Sok lakáshitel eleve progresszív hitel volt, az elején pár évig csökkentett törlesztő volt majd az évek múlásával fokozatosan emelkedett a törlesztő ahogy a tőkét is elkezdték törleszteni. Tehát sk lakáshitel törlesztője mindenféle árfolyamváltozás nélkül is emelkedett volna csak ez most valahogy nem téma.

Az állam miért nem egyértelműsíti a szabályokat? Pl.: ami költsége a banknak forintban képződik azt ne számolhassa el devizában. Pl. a folyósítási jutalékot, rendelkezésre állási díjat stb.

Sok költséget betiltatnék, legyen a hitel ára a kamat, ott tüntessék fel a költségeket, röhej hogy jutalék címén leveszik a pénz egy részét és ezután is fizetsz amit meg sem kaptál. Ráadásul a bank a saját tevékenységét úgy tünteti fel mintha jófejségből csinálná. Kb. mitha a boltos az általa eladott árura az árán felül felszámolna "árusítási jutalékot" meg "raktározási díj"-at. aztán ha kérnék egy kiló húst végül kilencven dekát kapnék.

kunzoo 2013.12.20. 14:10:19

@Shenpen: Akkor nevezzék kamatnak és kész. Mi értelme így a kamatnak? Az vicces hogy kérsz pl. egy milla hitelt, de már meg sem kapod csak kb. 950 ezret. Olyan pénz után fizetsz amit nem is kaptál meg. Akkor legyen őszinte, írjon oda magasabb "THM" értéket de ha egy millát kérsz, adjon is egy millát.

homoródkarácsonyfalváért 2013.12.20. 15:39:03

Szilárd meggyőződésem, hogy Magyarország gyarmatosításának része volt a devizahitel.
Ukrajnában már kint voltak a baki hirdetések, hogy a társulási szerződés aláírása után az emberek olcsó devizahitelhez juthatnak.

homoródkarácsonyfalváért 2013.12.20. 15:40:32

@Shenpen: Egyébként itt van az eb elhantolva. A forint romlásával értelemszerűen a devizahitelekkel együtt drágult a forinthitel is.

___________________________ (törölt) 2013.12.20. 15:44:15

@homoródkarácsonyfalváért:

Nem szeretem az ilyen összeesküvéselméleteket egyébként, mert feltételezi, hogy egy csomó üzletember meg bankár hosszú távú, stratégiai tervek reményében együttműködik. Én meg az életben a fordítottját láttam, hogy multi cégvezetők nem látnak tovább a következő negyedév eredménykimutatásánál mert negyedévente osztják a bónuszt, kb. ilyen rövid távú szemlélet.

Miért nem ésszerűbb feltételezni, hogy teljesen rövid távú, koordinálatlan profitérdekek vannak mögötte, nem hosszú távő stratégiai tervek?

Sándor Takács 2013.12.20. 17:26:32

Kedvetlen Paranoid Android!
Minden Oké! Egyet értünk az ítéleteiddel is. Még abban kérnék egy kis útba igazítást.
Miután kezdett az ügy 7-be 6-ba elburjánzani. Jó a gyufa-gordon tandemtől nem várható el ennyi előrelátás. De mire gondolt a Bank szövi az összesített adatok ismeretében kifizeti vissza.
Hát ez még nincs kibeszélve.
Uff...

homoródkarácsonyfalváért 2013.12.25. 21:20:40

@Shenpen: Ha ingyen narkót osztanak néger általános iskolások között, amögött valóban vannak üzleti érdekek.
De azért van más is.

Dr. Gy. Dr. Fűegér 2013.12.27. 17:38:25

és még az is lehet, hogy a poszternek lesz igaza, és a "nép" előbb rohamozza meg a Kúriát, mint pl a közgép telephelyeit, a Lendvay utcát, uram-bocsá a parlamentet.

Ez egy ilyen nép, és ez egy ilyen ország.

Nem csoda, hogy simán bevették a devizahiteleket, aztán azt, hogy majd a viktor elintézi, most meg épp a rezsicsökkentést veszik be.

ez van.
süti beállítások módosítása